06 70 391 1025 info@drsudarmiklos.hu

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

A 2015. szeptember 1. napjával hatályba lépő törvény egy új jogintézményt honosított meg hazánkban. 2016. szeptember 30. napjáig azonban csak szűk körben, a köznapian csak “devizahiteleseknek” nevezhető adósi körben (104.§) alkalmazható és már előre óva intenék mindenkit attól, hogy – az “elszámolás”-hoz kapcsolódó vérmes reményekhez hasonlóan – túlzó elvárásai legyenek.

Néhány alapvetés:

– az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul
– célja az adós – hitelezők méltányos igényeinek figyelembe vételével történő – fizetőképességének helyreállítása
– a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára – a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően – a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.

Feltételek, az érintett vagyon és tartozás köre:

Főszabályként az adósságrendezési eljárás alá tartozik az adós, adóstárs
– minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá
– az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint
– az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.

A számos kivételt a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza, ezekről később.

Kezdeményezhető (7.§ (1) bek), ha az adósnak
– legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető (tehát pl. nem elévült) tartozása van (és a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt!)
– a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át
– a tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott
– legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű (és ez meghaladja az 500.000.,- Ft összeget)
– a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze
-a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

Fentiekből megállapítható, hogy nem mindenki és nem minden esetben jogosult a törvényben foglaltak igénybe vételére – hovatovább egy meglehetősen szűk (bár privilegizáltnak egyáltalán nem tekinthető) réteg részére biztosít részleges lehetőséget.

Dr. Sudár Miklós
Privacy Overview

This website uses cookies so that we can provide you with the best user experience possible. Cookie information is stored in your browser and performs functions such as recognising you when you return to our website and helping our team to understand which sections of the website you find most interesting and useful.