2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről
A 2015. szeptember 1. napjával hatályba lépő törvény egy új jogintézményt honosított meg hazánkban. 2016. szeptember 30. napjáig azonban csak szűk körben, a köznapian csak „devizahiteleseknek” nevezhető adósi körben (104.§) alkalmazható és már előre óva intenék mindenkit attól, hogy – az „elszámolás”-hoz kapcsolódó vérmes reményekhez hasonlóan – túlzó elvárásai legyenek.
Néhány alapvetés:
– az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul
– célja az adós – hitelezők méltányos igényeinek figyelembe vételével történő – fizetőképességének helyreállítása
– a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára – a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően – a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.
Feltételek, az érintett vagyon és tartozás köre:
Főszabályként az adósságrendezési eljárás alá tartozik az adós, adóstárs
– minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá
– az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint
– az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.
A számos kivételt a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza, ezekről később.
Kezdeményezhető (7.§ (1) bek), ha az adósnak
– legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető (tehát pl. nem elévült) tartozása van (és a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt!)
– a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át
– a tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott
– legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű (és ez meghaladja az 500.000.,- Ft összeget)
– a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze
-a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.
Fentiekből megállapítható, hogy nem mindenki és nem minden esetben jogosult a törvényben foglaltak igénybe vételére – hovatovább egy meglehetősen szűk (bár privilegizáltnak egyáltalán nem tekinthető) réteg részére biztosít részleges lehetőséget.
Legutóbbi hozászólások