A Társasházi jog

A társasház nem más, mint egy speciális közös tulajdoni forma, melyben külön tulajdonnak számító albetétek és közös tulajdonú épületrészek alkotnak egy egészet. Ennek megfelelően a társasházi ingatlan tulajdonosaira is vonatkoznak olyan – részben a tulajdonnal, részben a birtoklással, részben az együttéléssel kapcsolatos – szabályok, melyekre az „egyszerű” lakóingatlanok tulajdonosainak nem, vagy nem ilyen mértékben kell figyelemmel lenniük.

A társasházi jogvita a lakók, szomszédok, illetve a társasház, mint tulajdonostársak közössége közötti viták egyik leggyakoribb formája; az ilyen viták a mindennapi életet is befolyásoló esetkört képeznek. A leggyakoribb vitás esetek a közös költség elszámolása, illetve behajtása terén találhatóak, de gyakoriak az érvénytelen, illetve sérelmes közgyűlési határozatok miatti perek is. A társasház és a tulajdonos közötti szolgáltatási (jellemzően közmű, őrzés-védelem, takarítás) jogviszonyok körüli és a közös tulajdont képező területek használatának megosztása közötti viták is ide tartoznak.

A tulajdonosnak, különösen a kisebbségben maradt tulajdonosnak a közgyűlés nem nyújt megoldást, így marad a peres út, amire azonban a Társasházi törvény igencsak szűk kereteket szab: a sérelmes közgyűlési határozat meghozatalától, vagyis a közgyűléstől számított 60 napon belül kell megtámadni a sérelmes döntést – akár jogszabálysértésre, alapító okiratba vagy szervezeti és működési szabályzatba ütközésre, akár a kisebbség jogos érdekére hivatkozással – az illetékes bíróságon.

Ajánlott jogszabályok:
2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0300133.TV

• Személyi azonosító iratok
• Jogviszonyt igazoló iratok (adás-vételi szerződés, tulajdoni lap vagy helyrajzi szám, bérleti szerződés)
• Alapító okirat
• Szervezeti működési szabályzat
• Közgyűlési határozat, jegyzőkönyvek