06 70 391 1025 info@drsudarmiklos.hu

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában 4093 ügyvédi kamarai nyilvántartási számon bejegyzett Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda (Dr. Sudár Miklós ügyvéd KASZ: 36068711) tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu és a www.bpugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda (székhely: 1054 Budapest, Szemere u. 10. III/1.,  a továbbiakban: „Ügyvédi Iroda”), mint adatkezelő az érintetteket az adatkezelés megkezdése előtt a jelen adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatja a személyes adatok kezelésével kapcsolatban az adatkezelési célokról, jogalapokról, az adatkezelések időtartamáról és a kezelt adatok köréről, az adatkezelésekkel kapcsolatos érintetti jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről.

Az Ügyvédi Iroda magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen adatkezelési tájékoztató tartalmát, és kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységével kapcsolatban minden adatkezelés megfelel a jelen tájékoztatóban és a hatályos jogszabályokban meghatározott elvárásoknak, így különösen az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „Adatvédelmi rendelet” vagy „GDPR”), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Infotv.”) és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Üttv.”) rendelkezéseinek.

Az Ügyvédi Iroda fenntartja magának a jogot a jelen tájékoztató módosítására, amelyről e-mailben kellő időben értesíti az érintetteket.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A személyes adatok tárolása és feldolgozása Magyarország területén, az Ügyvédi Iroda székhelyén, valamint az adatfeldolgozást végző szolgáltatók székhelyén, telephelyein történhet.

Az Ügyvédi Iroda a személyes adatkezelési tevékenységét oly módon alakítja ki, hogy mindenkor teljesüljenek az Adatvédelmi Rendelet 5. cikkében foglalt adatkezelési alapelvek, azaz biztosítja a személyes adatok kezelésének jogszerűségét, tisztességességét, átláthatóságát, az adatok kezelésének célhoz kötöttségét, az adattakarékosságot (adatminimalizálás), azok pontosságát, tárolásuk időtartamának korlátozottságát, valamint bizalmasságukat. Ezen alapelvek megvalósulásáért az Ügyvédi Iroda felel, és ezekért elszámoltatható.

Az Ügyvédi Iroda az Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés teljesítése, a 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettség teljesítése, valamint a 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek alapján is kezelhet személyes adatokat. Ezen utóbbi jogalap alkalmazásához az Ügyvédi Iroda elvégezte az ún. érdekmérlegelési tesztet. Az érdekmérlegelési teszt egy három lépcsős folyamat, amelynek során azonosítani kell az Ügyvédi Iroda jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező érintetti érdekeket, alapvető jogokat és szabadságokat, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat.

A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést az Ügyvédi Iroda csak az ügyfél (érintett) előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére előny nem nyújtható.

A jelen tájékoztatóban az egyes, jogos érdeken alapuló adatkezelések esetében elvégzett érdekmérlegelési tesztet a jelen tájékoztató mellékletében ismerheti meg az érintett, amelyből megállapítható annak eredménye, és kitűnik, hogy a személyes adatok kezelése miért korlátozza arányosan az érintettek alapvető jogait és szabadságait.

Az érintetti jogok gyakorlásáról teljes körű tájékoztatást a III. Érintett jogai, jogorvoslati lehetőségek című fejezetben talál, az egyes adatkezeléseknél az arra jellemző érintetti jogok pedig kiemelésre kerülnek.

Általános fogalmak

1.              „Személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

2.              „Személyes adatok különleges kategóriái”: A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok, melyek kezelése tilos. Különleges adatkategóriának minősül továbbá a büntetőjogi felelősség megállapítására, bűncselekményekre vonatkozó személyes adat, valamint fokozott védelem alatt állnak a gyermekek személyes adatai.

3.              „Adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

4.              „Adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

5.              „Az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából.

6.              „Profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

7.              „Nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.

8.                  „Adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

9.              „Adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

10.          „Címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

11.          „Harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

12.          „Az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

13.          „Biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat

14.          „Egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.

15.          „Vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is.

16.          „Vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások.

17.          „Felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv.

18.          „ügyvédi titok”: ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ezen adatok mind a fennálló, mind a már megszűnt ügyvédi megbízási szerződések esetén ügyvédi titoknak minősülnek.

19.          „Eütv.” Az egészségügyről szóló 1997. évi XLVII. törvény.

20.          „Számviteli törvény” A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

21.          „Pmt.” A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény.

22.           „Ptk.” A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

23.          „Üttv.” Az ügyvédi tevekénységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény.

II. EGYES ADATKEZELÉSEK

1. Ügyvédi megbízási szerződéssel kapcsolatos adatkezelések

Ügyvédi megbízási szerződések megkötése és állományban tartása

Adatkezelés célja: az ügyvédi megbízási szerződés megkötése, meglévő megbízási szerződések módosítása és állományban tartása, valamint a megbízási szerződésekhez kapcsolódó díjak, követelések megállapítása.

Adatkezelés jogalapja: az ügyvédi megbízási szerződés teljesítéséhez szükségesség, illetve megbízási szerződés megkötését megelőzően az ügyfél kérésére történő lépések megtételéhez szükségesség

Kezelt adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, állandó lakcím, ideiglenes lakcím, születési dátum, születési hely, adóazonosító jel, szerződésszám, szerződésre vonatkozó adatok, díjfizetéssel kapcsolatos és díjjal rendezettségre vonatkozó adatok, díjhátralék, a megbízás tárgyára (gépjármű, ingatlan, egyéb vagyontárgy, stb.) vonatkozó azonosító adatok, műszaki tulajdonságok és adottságok, továbbá az ügyfél – vagy az Ügyvédi Irodát jogi szolgáltatás igénybe vétele céljából megkereső személy – által közölt tényállásban vagy átadott, küldött, továbbított iratban foglalt adatok.

Adatok megőrzésének időtartama: az Ügyvédi Iroda az ügyfélre vonatkozó személyes adatokat a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. Az ügyvédi megbízási szerződés megkötésével, nyilvántartásával, valamint az ügyvédi szolgáltatással összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat az Ügyvédi Iroda a Számviteli törvény 169. § alapján 8 (nyolc) évig őrzi meg. Azon ügyfelek adatait, akiket a Pmt. ügyfél-átvilágítási kötelezettségének való megfelelés céljából az Ügyvédi Iroda köteles azonosítani, a Pmt. 57. § (2) bekezdése alapján a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg az Ügyvédi Iroda. Azon ügyfelek adatait, akiket az Üttv. azonosítási kötelezettségének való megfelelés céljából az Ügyvédi Iroda köteles azonosítani, az Üttv. utaló rendelkezése alapján – a Pmt. 57. § (2) bekezdése alapján – a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg az Ügyvédi Iroda.

Az Ügyvédi Iroda a létre nem jött ügyvédi megbízási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzésére a Ptk. elévülési szabályai az irányadók.

Az Ügyvédi Iroda köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs jogalap.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintett jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által az Ügyvédi Iroda rendelkezésére bocsátott személyes adatainak másolatát (adathordozhatóság).

Az ügyvédi megbízási szerződéssel kapcsolatos egészségügyi adatok kezelése

Az Ügyvédi Iroda az ügyvédi megbízási szerződések megkötésével, állományban tartásával kapcsolatban peres, nemperes eljárásban jogi képviselet ellátására irányuló megbízás esetén az Adatvédelmi Rendelet 9. cikke szerinti, különleges kategóriába eső személyes adatokat (egészségügyi adatok) is kezelhet, különös tekintettel a költségkedvezmények kérelmezése körében. Ezen adatokat az Ügyvédi Iroda az Eütv. 4. § (3.) bekezdésének rendelkezése szerint, az érintett kifejezett és írásbeli hozzájárulásával kezeli.

Ilyen típusú adatok kezelése elsősorban a peres, nemperes eljárásokban kérelmezhető költségkedvezmények igénylése, elbírálása céljából szükséges. Az Ügyvédi Iroda az egészségügyi adatok kezelése során is kiemelten ügyel arra, hogy kizárólag olyan adatok közlését kérje az érintettől, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az ügyvédi megbízási szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az érintett által közölt egészségügyi adatokat az Ügyvédi Iroda kiemelten bizalmasan kezeli.

Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájárulásának megtagadása, vagy visszavonása esetén az Ügyvédi Irodának nem áll módjában az ügyvédi megbízási szerződés alapján a költségkedvezmény igénylésére vonatkozó kötelezettséget teljesíteni, mivel egészségügyi adatok hiányában ellehetetlenülhet a költségkedvezmény jogi képviselő általi kérelmezése.

2. Ügyvédi tényvázlattal kapcsolatos adatkezelések

Ügyvédi tényvázlat rögzítése és állományban tartása

Adatkezelés célja:  Iratszerkesztés, ellenjegyzés, iratmegőrzés, jogi képviselet ellátása, tanácsadás ügyfél részére, megbízási szerződés létrehozása a fél által történt megkeresést követően

Adatkezelés jogalapja: az Üttv. szerinti jogi kötelezettség teljesítéséhez szükségesség, vagy megbízási szerződés teljesítéséhez szükségesség, illetve megbízási szerződés megkötését megelőzően az Ügyvédi Irodát megkereső fél kérésére történő lépések megtételéhez szükségesség

Kezelt adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, állandó lakcím, ideiglenes lakcím, születési dátum, születési hely, adóazonosító jel, személyazonosító szám, azonosító okmány típusa és száma, azonosító okmány másolata, szerződésre vonatkozó adatok, a szerződés tárgyára (gépjármű, ingatlan, egyéb vagyontárgy, stb.) vonatkozó azonosító adatok, műszaki tulajdonságok és adottságok, iratok (ide értve cselekményekre, eseményekre és körülményekre vonatkozó feljegyzések)

Adatok megőrzésének időtartama: az Ügyvédi Iroda az ügyfélre vonatkozó személyes adatokat a tényvázlat fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a tényvázlatban foglaltakkal kapcsolatban igény érvényesíthető. A tényvázlat megkötésével, nyilvántartásával, valamint az ügyvédi szolgáltatással összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat az Ügyvédi Iroda a Számviteli törvény 169. § alapján 8 (nyolc) évig őrzi meg. Azon ügyfelek adatait, akiket a Pmt. ügyfél-átvilágítási kötelezettségének való megfelelés céljából az Ügyvédi Iroda köteles azonosítani, a Pmt. 57. § (2) bekezdése alapján a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg az Ügyvédi Iroda. Azon ügyfelek adatait, akiket az Üttv. azonosítási kötelezettségének való megfelelés céljából az Ügyvédi Iroda köteles azonosítani, az Üttv. utaló rendelkezése alapján – a Pmt. 57. § (2) bekezdése alapján – a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg az Ügyvédi Iroda.

Az Ügyvédi Iroda a tervezett vagy részleges tényvázlattal kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig az abban foglalt adatokkal vagy a tényvázlat rögzítésével kapcsolatban igény érvényesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzésére a Ptk. elévülési szabályai az irányadók.

Az Ügyvédi Iroda köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy tervezett vagy részleges tényvázlattal kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs jogalap.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintett jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által az Ügyvédi Iroda rendelkezésére bocsátott személyes adatainak másolatát (adathordozhatóság).

3. Az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos adatkezelések

Adatkezelés célja: az ügyvédi tevékenység ellátása, úgymint jogi tanácsadás, jogi képviselet ellátása, okiratszerkesztés, okirati ellenjegyzés, papíralapú okirat elektronikus formába való átalakítása, ügyvédi letét, pénz/dolog/iratok átadása és kiadása, ügynyilvántartás és iratkezelés.

Adatkezelés jogalapja: megbízási szerződés teljesítéséhez szükségesség, az Üttv. Szerinti ügyfél-azonosítási kötelezettség teljesítéséhez szükségesség

Kezelt adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, állandó lakcím, ideiglenes lakcím, születési dátum, születési hely, adóazonosító jel, azonosító okmány típusa és száma, azonosító okmány másolata, szerződésre vonatkozó adatok, a szerződés tárgyára (gépjármű, ingatlan, egyéb vagyontárgy, stb.) vonatkozó azonosító adatok, valamint műszaki tulajdonságokra és adottságokra vonatkozó adatok, egyéb iratokban (ide értve cselekményekre, eseményekre és körülményekre vonatkozó feljegyzésekben) foglalt adatok

Adatok megőrzésének időtartama: az Ügyvédi Iroda az ügyfélre vonatkozó személyes adatokat az ügyvédi tevékenység ellátásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat az Ügyvédi Iroda a Számviteli törvény 169. § alapján 8 (nyolc) évig őrzi meg. Azon ügyfelek adatait, akiket a Pmt. ügyfél-átvilágítási kötelezettségének való megfelelés céljából az Ügyvédi Iroda köteles azonosítani, a Pmt. 57. § (2) bekezdése alapján a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg az Ügyvédi Iroda. Azon ügyfelek adatait, akiket az Üttv. azonosítási kötelezettségének való megfelelés céljából az Ügyvédi Iroda köteles azonosítani, az Üttv. utaló rendelkezése alapján – a Pmt. 57. § (2) bekezdése alapján – a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg az Ügyvédi Iroda. Az Üttv. 46. § (5) bekezdése alapján az Ügyvédi Iroda az elektronikus okiratot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított 10 (tíz) évig megőrzi. Az Üttv. 46. § (6) bekezdése alapján az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az átalakítástól számított 5 (öt) évig megőrzi.

Az Ügyvédi Iroda köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs jogalap.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintett jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által az Ügyvédi Iroda rendelkezésére bocsátott személyes adatainak másolatát (adathordozhatóság).

Az Ügyvédi Iroda részére az iroda kérése vagy az irodával történt egyeztetés nélkül küldött vagy átadott, az ügyfél vagy az iroda szolgáltatásai iránt érdeklődő személy ügyeihez kapcsolódó iratokat és adatokat – ide értve az elektronikus fájlokat is -, az iroda – megtekintés után vagy azt mellőzve – további adatkezelés nélkül bármikor megsemmisítheti, visszaadhatja, visszaküldheti vagy törölheti, az érintett külön értesítése vagy tudomása nélkül is.

Ügynyilvántartás és iratkezelés

Az Üttv. 53. § (1) bekezdés alapján az ügyvéd, illetve az Ügyvédi Iroda a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet.

Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a)              az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,

b)             az ügyfél nevét,

c)              az ügy tárgyát,

d)             a megbízási szerződés létrejötte időpontját és

e)              az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

Az ügyvéd a fentiekben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő 5 (öt) évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 (tíz) évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított 10 (tíz) évig kezeli.

Az Üttv. 53. § (4) bekezdése értelmében az ügyekről vezetett nyilvántartásba

a)              a kamarai hatósági ellenőrzés során az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személy vagy szerv,

b)             az ügyfelek jogainak védelme érdekében, az Üttv-ből fakadó feladatai ellátásához szükséges mértékben a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok

betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.

Az Ügyvédi Iroda a működésének esetleges, előre látható megszűnése, valamint megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére történő kiadásáról, valamint az e törvény szerinti nyilvántartás megőrzéséről.

4. A Pénzmosási törvény szerinti ügyfél-azonosítás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. §-ban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében az Ügyvédi Iroda köteles az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szerződő fél, vagy kedvezményezett), vagy annak meghatalmazottját, képviselőjét. Az Ügyvédi Iroda a Pmt. 7. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettségnek való megfelelés érdekében, továbbá az azonosítás tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó okiratokról másolatot készít.

Adatkezelés célja: Pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása.

Adatkezelés jogalapja: A Pmt. 7. § szerinti ügyfél-azonosításra és a személyazonosság ellenőrzésére  vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükségesség.

Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy neve, születési neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakcím vagy tartózkodási cím, azonosító okmány típusa és száma, azonosító okmány másolata.

Adatok megőrzésének időtartama: Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, valamint ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok másolatait az Ügyvédi Iroda a Pmt. 56. § (2) bekezdése alapján a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az Pmt. alapján történő adatkezelés során Önnek jogában áll az azonosítás során keletkezett adatokhoz hozzáférni (hozzáférési jog), valamint az adatok helyesbítését vagy kiegészítését kérni.

5. Az ügyvédi tevekénységről szóló törvény szerinti ügyfél-azonosítás

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 32-33. §-aiban foglalt ügyfél-azonosítási kötelezettségének teljesítése érdekében az Ügyvédi Iroda köteles az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét, vagy annak meghatalmazottját, képviselőjét, valamint erről nyilvántartást vezetni.

Adatkezelés célja: ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos ügyfél-azonosítási és a személyazonosság ellenőrzésére  vonatkozó kötelezettség teljesítése.

Adatkezelés jogalapja: Az Üttv. 32-33. § szerinti ügyfél-azonosításra és a személyazonosság ellenőrzésére  vonatkozó   jogi kötelezettség teljesítéséhez szükségesség.

Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy neve, születési neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakcím vagy tartózkodási cím, azonosító okmány típusa és száma, azonosító okmányban foglalt adatok.

Adatok megőrzésének időtartama: Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, valamint ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok másolatait az Ügyvédi Iroda az Üttv. utaló szabály alapján a Pmt. 56. § (2) bekezdése szerint a megbízási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 (nyolc) évig őrzi meg.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az Üttv. alapján történő adatkezelés során Önnek jogában áll az azonosítás során keletkezett adatokhoz hozzáférni (hozzáférési jog), valamint az adatok helyesbítését vagy kiegészítését kérni.

6. Adattovábbítás

Az Üttv. 9. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. A (4) bekezdés szerint pedig az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:

a)              az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,

b)              az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,

c)              azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.

Az Üttv. szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

A személyes adatokat az Ügyvédi Iroda harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére csak távközlési, elektronikus iratszerkesztési, levelezési rendszer (telefon, gmail, Google iratszerkesztő rendszer) használata során,  vagy a szükségesség korlátain belül harmadik ország vonatkozásában határon átnyúló  vagy külföldi üggyel  – vagy eljárással – kapcsolatban továbbítja (pl. külföldi ellenérdekű vagy azonos érdekű érintett fél, Emberi Jogok Európai Bírósága).

III. ÉRINTETTEK JOGAI, JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

Az érintett bármikor tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint az alábbi jogokkal élhet:

Hozzáférési jog

Az érintett kérelmére az Ügyvédi Iroda visszajelzést ad arra vonatkozóan, hogy az érintett személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, az érintett jogosult arra, hogy a személyes adataihoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

Ø    az adatkezelés céljai;

Ø    személyes adatok kategóriái;

Ø    azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

Ø    adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

Ø    az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Ügyvédi Irodától a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

Ø    a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

Ø    ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

Ø    automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

 

Az Ügyvédi Iroda az érintett kérésére az adatkezelés tárgyát képező személyes adatainak másolatát a rendelkezésére bocsátja. A kért további másolatokért az Ügyvédi Iroda az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel.

Helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Ügyvédi Iroda indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

Törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Ügyvédi Iroda indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Ügyvédi Iroda pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a)              személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b)             az érintett visszavonja az adatkezeléshez adott hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c)              az érintett tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelés ellen tiltakozik;

d)             a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e)              a személyes adatokat az ügyvédi tevékenységre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f)              a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

A fenti rendelkezések nem alkalmazandóak többek között abban az esetben, amennyiben az adatkezelés szükséges:

Ø    a személyes adatok kezelését előíró, az Ügyvédi Irodára alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az Ügyvédi Irodára ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

Ø    jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az Ügyvédi Iroda a fentiekből kifolyólag, bizonyos esetekben az érintett adatait annak kérése ellenére sem törli.

Az Ügyvédi Iroda az ügyfelek adatait az ügyvédi megbízási szerződés/ az ügyvédi tevékenység megszűntekor sem törli, tekintettel a jogszabályokban (Pmt., Számviteli tv., Üttv.) meghatározott adatmegőrzési kötelezettségére. E kötelezettség megszűntével az adatok törlésre kerülnek.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Ügyvédi Iroda korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a)              az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Ügyvédi Iroda ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

b)             az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c)              az Ügyvédi Irodának már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

d)             az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Ügyvédi Iroda jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés az érintett kérése alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az Ügyvédi Iroda az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

Az Ügyvédi Iroda minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Ügyvédi Iroda tájékoztatja e címzettekről.

Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa az Ügyvédi Iroda rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra is, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az Ügyvédi Iroda, ha

a)              az adatkezelés az érintett hozzájárulásán vagy szerződés teljesítésén alapul;

b)             és az adatkezelés automatizált módon történik.

Az említett jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekű vagy jogos érdeken alapuló kezelése ellen. Ebben az esetben az Ügyvédi Iroda a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az Ügyvédi Iroda bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

Az Ügyvédi Iroda automatikus döntéshozatalt, beleértve a profilalkotást, nem végez.

Eljárási szabályok:

Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére és érintetti jogaira vonatkozó valamennyi információt és tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

Az adatkezelő elősegíti az érintetti jogok gyakorlását. Az érintett megfelelő azonosítása esetén az Ügyvédi Iroda az érintetti jogok gyakorlására irányuló kérelmeket teljesíti.

Az Ügyvédi Iroda legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az érintettet az érintetti jogaival kapcsolatos kérelmének nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további 2 (kettő) hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Ügyvédi Iroda a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az érintettet.

Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

Ha az Ügyvédi Iroda nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be egy felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

Az adatkezelés körülményeire vonatkozó információkat, az érintetti jogok gyakorlását és az adatvédelmi incidensekről történő tájékoztatást és intézkedést az Ügyvédi Iroda díjmentesen biztosítja.

Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Ügyvédi Iroda, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, ésszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Ügyvédi Irodát terheli.

Ha az Ügyvédi Irodának megalapozott kétségei vannak az érintetti jogok gyakorlására irányuló kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

Bírósághoz fordulás joga:

Minden olyan személy, aki az Adatvédelmi Rendelet megsértésének eredményeképpen vagyoni, vagy nem vagyoni hátrányt szenvedett, az Ügyvédi Irodától (vagy az adatfeldolgozótól) kártérítésre jogosult. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per az érintett választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Adatvédelmi hatósági eljárás:

Az érintett panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11, telefon: +36 (1) 391-1400, fax: +36 (1) 391-1410, email: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu) fordulhat.

IV. ADATOK BIZTONSÁGA

Az Ügyvédi Iroda mindazon természetes személyek személyes adatait bizalmasan, a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban kezeli, akik a fentiek értelmében személyes adatot adtak meg az Ügyvédi Iroda részére, és gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint kialakítja azokat a technikai és szervezési szabályokat, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényre juttatásához, így különösen az Adatvédelmi Rendelet 32. cikkében foglalt adatbiztonsági követelmények teljesítése érdekében szükségesek.

Az Ügyvédi Iroda a tudomására jutott személyes adatok feldolgozása és kezelése során maradéktalanul betartja az Infotv. és az Adatvédelmi Rendelet adatbiztonsági rendelkezéseit.

Az Ügyvédi Iroda a tudomására jutott személyes adatokat védi, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

V. ADATVÉDELMI INCIDENSEK

Az Ügyvédi Iroda tájékoztatja Önt, hogy az Ügyvédi Iroda által alkalmazott technikai és szervezési intézkedések mellett sem zárható ki, hogy az Ön személyes adatait és ügyvédi titkait érintő adatvédelmi incidens történik.

Az Ügyvédi Iroda az adatvédelmi incidensről – amennyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében köteles arról az érintetteket tájékoztatni – az érintetteket e-mailes értesítéssel és/vagy levélben tájékoztatja.

Amennyiben Ön a saját, vagy más személynek az Ügyvédi Iroda által kezelt adatait érintő incidensről értesül, kérjük ezen információt indokolt késedelem nélkül jelezze a   sudar@drsudarmiklos.hu  e-mail címen.

VI. ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE

A személyes adatokat és az ügyvédi titoknak minősülő információkat az Ügyvédi Iroda a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező jogászai (ügyvéd és ügyvédjelölt), a helyettes ügyvéd, illetve az Ügyvédi Iroda részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, az Ügyvédi Iroda által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben.

Az adatkezelési tájékoztató tartalma a jogszabályi változások és az Ügyvédi Iroda által kötött vagy a jövőben kötendő, az Ügyvédi Iroda működését érintő szerződésektől függően változhat. A legfrissebb adatkezelési tájékoztató az Ügyvédi Irodánál érhető el.

Budapest, 2024.11.24.