06 70 391 1025 info@drsudarmiklos.hu

STRASBOURG, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, KÚRIA

STRASBOURG

„Strasbourg” vagy „a strasbourgi bíróság” a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) jelenti, amelyhez az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló európai Egyezményben biztosított jogok sérelme esetén fordulhatunk (1993. évi XXXI. törvény)

Ezek az „egyezményes jogok” hasonlóak az Alaptörvényben biztosított „alkotmányos” alapvető jogokhoz (de azokkal nem teljesen azonosak)

ÉRDEMES TUDNI, HOGY:

  • Az Egyezmény az EU 28 tagállamán kívül további 19 államot is kötelez, tehát összesen 47 részes államot (így pl. Oroszországot, Szerbiát, Törökországot, Ukrajnát is). A strasbourgi bíróság előtti eljárásban csak ezek az államok lehetnek alperesek az Egyezmény általuk történő megsértése alapján.
  • Egy részes állam nem csak akkor perelhető Strasbourgban, ha az Egyezményt közvetlenül megsérti, hanem akkor is, ha jogrendszerében nem biztosítja az egyezményes jogok érvényesülését.
  • Nem csak az Egyezményt megsértő részes állam polgárai perelhetik az adott részes államot. Egy ausztráliai állampolgár is fordulhat Strasbourghoz, bár Ausztrália nem részese az Egyezménynek. Továbbá nem csak egyének, hanem gazdasági társaságok (Kft, Rt, stb.), egyesületek, társasházak, vagy egyének és társaságok által kifejezetten egy közös strasbourgi kérelem beadása céljából létrehozott csoportok is fordulhatnak Strasbourghoz.
  • A strasbourgi bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést, valamint a strasbourgi eljárási költségek visszatérítését is megítélheti a panaszosnak.
  • A tulajdonhoz való jog is a védett egyezményes jogok között szerepel (az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyve értelmében). Ennek alapján a tulajdonhoz, birtokhoz, és vagyoni jellegű várományokhoz fűződő jogok sérelme miatt is lehet eljárást kezdeményezni Strasbourgban.

FORMAI KÖTÖTTSÉGEK, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK:

  • 6 hónapos határidő a kérelem előterjesztésére
  • ha van hazai jogorvoslat, előbb azzal kell élni, ha nincs, akkor közvetlenül lehet Strasbourghoz fordulni
  • kötelező ügyvédi képviselet – attól kezdve, hogy a panaszt Strasbourgból közlik az alperes állammal (Az ügyvéd valamely részes államban kell, hogy rendelkezzen praxissal, de nem kell, hogy ez a kérelmező országában vagy az alperes államban legyen. Például magyar vagy francia ügyvéd egyaránt képviselhet bármely állampolgárságú panaszost bármelyik részes állammal szemben.)
  • a jogi képviselő angol vagy francia nyelven köteles eljárni a panasznak az állammal való közlését követően
  • az eljárás teljesen írásban zajlik (a strasbourgi bíróság előtt – Franciaországban – nem kell és nem is lehet személyesen megjelenni, sem a panaszosnak sem jogi képviselőjének)
  • a panaszos személyazonosságának anonimizálása is kérhető
  • az eljárás illetékmentes
  • az alperes állam mindig viseli saját költségeit, továbbá marasztalás esetén az állam a panaszos költségeinek megtérítésére is kötelezhető

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (AB)

Az Alkotmánybíróság jogszabályok alaptörvény-ellenességét vizsgálja. A jogszabály hatályba lépése előtt ezt csak egyes közjogi szereplők indítványára teheti. A jogszabály hatályba lépése után közvetlenül érintett magánszemélyek és szervezetek is kezdeményezhetik az AB eljárását, ha alapvető jogaikat közvetlenül maga a jogszabály vagy a jogszabályra hivatkozó bírói döntés sérti. Erre az ,,alkotmányjogi panasz” intézménye szolgál. Bírói döntés alaptörvény-ellenessége az Alaptörvénnyel nem ellentétes jogszabály alkalmazása esetén is megállapítható.

(A képen az amerikai John Marshall, a 19. században az ,,első alkotmánybíró”. Kinevezése előtt ügyvédként amerikai adósokat is képviselt angol hitelezőikkel szemben.)

ALKOTMÁNYJOGI PANASZ

  • Bírói döntés vagy jogszabályi rendelkezés (törvényparagrafus) megsemmisítésére irányulhat
  • Bárki vagy bármely szervezet indítványozhatja, ha a döntés vagy a rendelkezés Magyarország Alaptörvényében biztosított alapvető jogát sérti. Az indítványozó közvetlenül érintett kell, hogy legyen (nincs actio popularis)
  • Csak az Alaptörvényben kifejezetten biztosított jog sérelmére lehet hivatkozni, e nélkül az igazságosság, jogállamiság vagy a nemzetközi jog követelményeinek sérelme nem alapozza meg a panaszt. (Így előfordulhat, hogy Strasbourghoz lehet fordulni de az AB-hez nem, vagy fordítva, de esetleg mind a két fórumhoz egyszerre vagy egymást követően.)
  • A panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az indítványnak alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell felvetnie: erről maga az AB dönt a panasz érdemi vizsgálatát megelőzően.

 

FELTÉTELEK ÉS FORMAI KÖTÖTTSÉGEK

  • 60 napos benyújtási határidő a sérelmezett bírói döntéstől, 180 napos határidő a sérelmezett – az indítványozót közvetlenül érintő – jogszabályi rendelkezés hatályba lépésétől
  • bírói döntés ellen csak akkor lehet alkotmányjogi panasszal élni, ha más rendes bírósághoz már nem lehet fellebbezni
  • jogszabályi rendelkezés ellen csak akkor lehet alkotmányjogi panasszal élni, ha rendes bíróságok előtt az elszenvedett sérelem nem orvosolható
  • az eljárás írásban zajlik
  • az indítványozó nem köteles hozzájárulni személyazonosságának nyilvánosságához
  • az eljárás illetékmentes

KÚRIA

Korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság, a Kúria büntetőügyekben a legfelsőbb fellebbviteli bíróság, valamint büntető és polgári ügyekben egyaránt rendkívüli jogorvoslati fórum, amely – kizárólag a már jogerős döntések meghozatala során elkövetett súlyos jogi hibák esetén  –  megtörheti a meghozott döntések jogerejét, a döntést hatályon kívül helyezve (felülvizsgálat).

FELÜLVIZSGÁLAT BÜNTETŐ ÜGYBEN

  • jogerős ítélet vagy eljárást megszüntető végzés ellen 
  • indítványozható a terhelt (elítélt vagy felmentett személy) terhére vagy javára
  • terhelt terhére csak 6 hónapon belül, terhelt javára korlátlanul, akár halála után is
  • felülvizsgálat indítványozható a törvényben kifejezetten felsorolt jogi hibák alapján, vagy alkotmánybírósági határozat alapján, vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (strasbourgi bíróság) határozata alapján
  • felülvizsgálatban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható (ez perújításban lehetséges)
  • hatályon kívül helyezés eredményeként új eljárás indul, vagy maga a Kúria változtatja meg a felülvizsgált döntést (Kúria kasszációs és reformatórius jogköre)

  FELÜLVIZSGÁLAT POLGÁRI ÜGYBEN

  • jogerős ítélet vagy érdemi végzés ellen (kivéve, ha fellebbezés elmulasztása miatt emelkedett jogerőre, vagy egyes ügytípusokban az első fokon meghozott döntést helybenhagyó másodfokú döntés ellen, valamint vagyonjogi perben 5 millió forint érték alatt)
  • 45 napon belül indítványozható 
  • kizárólag az indítványban konkrét módon megjelölt jogszabályhely (törvényparagrafus) megsértése alapján lehet kérni
  • új bizonyítás felvételének nincs helye, de a meglévő iratok alapján a Kúria a tényeket is vizsgálhatja (új bizonyítás perújításban lehetséges)
  • hatályon kívül helyezés esetén vagy új eljárás indul, vagy maga a Kúria változtatja meg a felülvizsgált döntést (Kúria kasszációs és reformatórius jogköre)

Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda |  1055 Budapest, Szalay u. 3. 1.em. 2. (41-es kapucsengő) |   06 70 391 1025 | 06 1 302 7188 | https://drsudarmiklos.hu